Téli veszélyek! Hideg időben kinnt tartás táplálás...stb.
Olvasd el és légy jó állattartó!
A télen is kint tartott házi kedvenceket különösen nagy figyelemmel kell ellátnunk. Nagyon fontos, hogy száraz, meleg kuckót biztosítsunk nekik, hiszen ennek hiányában egészségügyi problémák jelentkezhetnek a hideg idõjárás következményeként.
Egy felelõs állattartónak mondani sem kell, hogy a kutyaházat szalmával, vagy valamilyen jó szigetelõképességû anyaggal bélelje ki, és a bejárathoz erõsítsen valamilyen szélfogó anyagot. Ezekkel a gondoskodó műveletekkel sokszor az állat életét menthetjük meg!!!
Ilyenkor láthatja a gazdi, hogy milyen fontos a kedvenc méretéhez megfelelõ háznagyság, hiszen ha az arány ideális, az állat teljesen be tudja "fûteni" éjszakára a fekhelyét. Nem kell tehát aggódnunk! Ha kedvencünknek megfelelõ felépítésû a bundája és a tartási körülmények is megfelelõek, remekül érzi majd magát a helyén, még akkor is, ha kemény fagyok vannak.
Más a helyzet, ha az állat valamilyen betegségben szenved. Hideg idõben gyakorta fordul elõ meghûlés, mely a felsõ légutak hurutjában nyilvánul meg, és általában lázzal is jár.
Ilyenkor a meleg a gyógyulás szempontjából kulcsfontosságú lehet, ezért ha megoldható, akkor fűtött helyen-a garázs is megteszi-helyezzük el az állatot míg fel nem épül!
Hideg, havas idõben nem árt, ha kedvencünket idõnként átvizsgáljuk. Kiemelten figyeljünk a tappancsokra. A kutya tappancsa nem szereti a sót! Sajnos még napjainkban is igen elterjedt fagyás- és csúszásgátló a só. Téli latyakos idõszakban sokszor láthatunk sántító, talpukat nyalogató kutyákat az utcán. Ennek oka, hogy a só kimarja a kutyák érzékeny talppárnájának bõrét, amely kisebesedve, kirepedezve komoly fájdalmakat okozhat az állatnak.
A kerten belül, ha lehetséges, használjunk homokot a csúszás megakadályozására, de ha kénytelenek vagyunk kivinni az állatot az utcára kenjük be a talpát valamilyen védõkrémmel. Ilyen krémet az állatpatikákban lehet kapni, de a vazelin is megteszi. Ha hazaértünk, langyos vizes ruhával töröljük át a lábakat és az alhasi tájékot, amelyekkel érintkezett a hólé.
A zord hidegben fõleg a felelõtlen gazdák által eltaszított kóbor kutyák, de néha a hosszabb idõre elszökött, vagy mostoha körülmények között tartott kedvencek is különbözõ fokú fagyási sérüléseket szenvedhetnek.
A túlságosan hideg, nedves és szeles idõben az állati szervezet hõszabályozása felborulhat. Ilyenkor az állat hõleadása olyan mértékû lehet, hogy bekövetkezhet a test általános lehûlése.
Ennek jeleként az állat testének belsõ hõmérséklete lecsökken, ami az életjelenségek csökkenésével, extrém esetekben pedig a megszûnésükkel járhat.
A hideg idõ helyi kedvezõtlen hatása leggyakrabban a nagy hõveszteségnek kitett, kiálló testrészek (orr, fül, farok) fagyását okozza.
A hidegnek kitett testrészekben elõször a vérkeringés lelassul, a bõr kipirul, szederjessé válik, majd enyhén megduzzad, ezt nevezik elsõfokú fagyási sérülésnek. Ha a duzzanat növekszik és a bõrön savóval telt hólyagok keletkeznek, akkor beszélünk másodfokú fagyásról. A fagyás legsúlyosabb formájánál, a harmadfokú fagyási sérülésnél az érintett bõrfelület elüszkösödik és elhal. Nagyon fontos, hogy a fagyott testrészt nem szabad hirtelen felmelegíteni! Elsõfokú fagyásnál, amennyiben hólyagok még nincsenek(!), elsõsegély céljából puha ruhával enyhén dörzsöljük a bõrfelületet. Fagyási sérülésnél minden esetben mielõbb forduljunk állatorvoshoz.
Télen nemcsak a hideg idõ veszélyeztetheti kedvenceinket. Nagyon óvatosan kell bánnunk például a fagyálló folyadékkal is. A fagyálló folyadék (amely etilén-glikolt tartalmaz) nem körültekintõ cseréjekor kedvenceink hozzájuthatnak ehhez az édeskés ízû, mérgezõ folyadékhoz. Bár a macskák érzékenyebben reagálnak az etilén-glikol mérgezésre, mint a kutyák, mindkét fajnál súlyos tünetek jelentkezhetnek, és akár elhullás is bekövetkezhet.
A mérgezés tünetei az elfogyasztott mennyiségtõl függõen már 1-2 órán belül jelentkezhetnek. A nyálzás, hányás, bágyadtság, dülöngélés, tudatzavar, majd pedig a súlyos vesekárosodás mind a mérgezés velejárói lehetnek.
Mint minden mérgezésnél, az etilén-glikol mérgezésnél is nagyon fontos a korai felismerés. Ahogy észrevesszük, vagy gyanítjuk, hogy kedvencünk fagyálló folyadékot ivott, mielõbb forduljunk állatorvoshoz, aki a megfelelõ ellenszer alkalmazásával idejében végzett beavatkozás esetén megmentheti állatunkat.